Evezz Velem Egyesület
- változásokkal ¹ egységes szerkezetbe foglalt -
ALAPSZABÁLYA

Elhatározva az Evezz Velem Egyesület létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

I.
Az egyesület adatai

1. Az egyesület neve: Evezz Velem Egyesület

2. Az egyesület rövidített elnevezése: EVE

3. Az egyesület idegen nyelvű elnevezése:

4. Az egyesület székhelye: 1161 Budapest Mária utca 77.

5. Az egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi, melyet az Egyesület a nyilvántartó bíróságtól az alapszabály – nem nyilvános részeként elkülönítetten kér kezelni.

6. Az egyesület honlapjának címe: www.evezzvelem.hu

II.
Az egyesület célja, tevékenysége

1. Az egyesület célja:

Az Evezz Velem Egyesület küldetése, hogy tagjaival megismertesse és megszerettesse az aktív kikapcsolódás örömét, melynek keretében vízi és szárazföldi sportprogramokat, foglalkozásokat szervez. Nagy hangsúlyt fektet egy igazi közösség kialakítására, melyben kicsi és nagy egyaránt jól érzi magát.

Célja a tudatos folyóvédelem megismertetése, közösségépítés és alternatív országjárás. Hogy kinyissa az emberek szívét a vízitúra élményére, és azon keresztül a természetes mederben élő folyók szeretetére. Ezáltal szeretne hozzájárulni a világ szebbé és jobbá tételéhez, a magyar és külföldi vizek szépségének bemutatásához. Helyesli, ha egy folyó és partja úgy van hagyva, ahogy évezredek óta folyik, és a maga módján változik, és ezt a nézőpontot szeretné népszerűsíteni.

Célja, hogy az élménypedagógia segítségével fejlessze a fiatal korosztályt, lehetőséget biztosítva számukra, hogy a természetben próbálhassák ki magukat, és az életben is fontos képességeket ott sajátítsák el. Szeretne hozzájárulni meglévő baráti kapcsolatok erősítéséhez, és lehetőséget kínálni újak kialakítására. Ami még a fiatalokat illeti: szeretné, hogy egészséges testű és lelkű felnőttek váljanak belőlük, akik szeretnek felelősséget vállalni a közegért, amiben élnek. Elkötelezett a tanítás iránt, melynek segítségével szeretné elérni, hogy tagjaiból egészséges testű és lelkű, optimista emberek váljanak, akik az élethez pozitívan állnak hozzá. Célja a példamutatáson keresztül, hogy tagjai felelősségvállalást tanuljanak magukért, valamint társadalmi és természeti környezetükért. További célja a magyar tájak szépségének bemutatása, valamint a természet- és környezetvédelem népszerűsítése hazánkban.

Célja, hogy programjai során támogassa a résztvevők önismeretének elmélyülését, ehhez lehetőséget, helyszínt, eszközöket biztosítson.

Programjai során előforduló helyzetek növelik a magabiztosságot, az önálló gondolkodást, a bátorságot, az együttműködő-készséget és a gyakorlati érzéket. Vízitúrái során a biztonságra és az élményre helyezi a fő hangsúlyt.

2. Az egyesület tevékenysége:

• szabadidő és sportprogramok szervezése és lebonyolítása
• kulturális események szervezése
• családi összejövetelek meghirdetése

III.
Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

2. Az egyesület a céljaival össze nem függő tevékenységet, valamint azzal összefüggő kereskedelmi tevékenységet csak kiegészítő tevékenységként folytat.

3. Az egyesület működése Magyarország egész területére kiterjed és kiemelten törekszik nemzetközi kapcsolatok kialakítására is. Alkalom-szerűen külföldi programokat is szervez.

IV.
Tagdíj

1. Az egyesület rendes tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege rendes tagok részére 5000 Ft, amelyet legkésőbb minden év január 20. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő rendes tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 20. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

2. A szimpatizáns tag nem köteles tagdíj fizetésre.

V.
A tagság

1. Rendes tag: az egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

2. Különleges jogállású tag: az egyesület különleges jogállású tagja a szimpatizáns tag.

VI.
A tagsági jogviszony keletkezése

1. Az egyesületnek rendes tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, aki/amely egyetért az egyesület célkitűzéseivel, elfogadja az alapszabályt és kitölti a belépési nyilatkozatot. Az egyesületi rendes tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

2. Az egyesületnek szimpatizáns tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, aki/amely egyetért az egyesület működésével és szakmai, erkölcsi vagy más nem pénzbeli (pl. az egyesület rendezvényein való részvétel, illetve közreműködés) támogatást nyújt. A szimpatizáns tagság keletkezésének feltétele az Alapszabály elfogadása és a belépési nyilatkozat kitöltése és az egyesület elnöke részére történő átadása. A belépési nyilatkozatot az elnökhöz kell benyújtani, aki a kérelem átvételét követően azonnal határoz a tagfelvételről. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén az elutasítás kézhezvételét követő 8 napon belül az érintett fél az egyesület közgyűlésének címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezést az egyesület közgyűlése a fellebbezést beérkezését követő első közgyűlésen bírálja el. A jelen pontban írt – jogorvoslat előterjesztésére szolgáló – határidő jogvesztő.

VII.
A tagsági jogviszony megszűnése

1. A rendes és szimpatizáns tagsági jogviszony megszűnik:

1. A tag kilépésével.
2. A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
3. A tag kizárásával.
4. A tag tagjegyzékből való törlésével.

2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület rendes vagy szimpatizáns tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

4. Az egyesület elnöksége a szimpatizáns tag tagságát megszüntetheti és a szimpatizáns tagot törölheti a tagjegyzékből, amennyiben a szimpatizáns tag nem tesz eleget az alapszabály IX/2. pontban írt kötelezettségének. A jelen pontban írt megszüntetésről szóló döntés a szimpatizáns taggal e-mail útján közlendő, amennyiben pedig nem áll rendelkezésre e-mail cím, úgy postai úton közlendő.

VIII.
A tagok jogai

1. Az egyesület rendes tagja jogosult:

1. az egyesület tevékenységében részt venni
2. az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
3. a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
4. az egyesület irataiba betekinteni
5. arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik. A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

2. Az egyesület szimpatizáns tagja jogosult:

1. a közgyűlésen tanácskozási joggal részt venni, ott felszólalni, javaslatot tenni. A szimpatizáns tag az egyesület szerveibe nem választhat és nem választható.
2. az egyesület által szervezett programokon részt vehet, igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait.

IX.
A tagok kötelezettségei

1. Az egyesület tagja:

1. Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
2. Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
3. Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
4. Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

2. Az egyesület szimpatizáns tagja köteles:

1. egy naptári évben legalább három az egyesület által szervezett rendezvényen/eseményen személyesen részt venni.

X.
A tagok szervei

1. Az egyesület szervei:

1. Közgyűlés
2. Elnökség

A Közgyűlés

2. A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.

3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

1. az alapszabály módosítása;
2. az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
3. a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
4. az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
5. az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
6. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
7. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
8. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
9. döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

4. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

5. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

6. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

1. az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
2. az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
3. az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

9. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

1. az egyesület nevét és székhelyét;
2. a közgyűlés helyét és idejét;
3. a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
4. a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
5. a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

11. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szó-többséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesülé-séhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

Elnökség

13. Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból (elnök, alelnök, titkár) álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az egyesület bankszámlája felett az Elnök és az Alelnök rendelkezik önálló aláírási joggal.

14. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

1. a megbízás időtartamának lejártával;
2. visszahívással;
3. lemondással;
4. a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
5. a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
6. a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

15. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

16. Az egyesület vezető tisztségviselői:

 

Az egyesület elnöke:

név: Gárdonyi Zsolt
születési név: Gárdonyi Zsolt
születési hely és idő: Budapest, 1982. 03. 05.
anyja neve: Juhász Margit
lakóhelye: 1161 Budapest, Mária utca 77.

Az Egyesület legfőbb tisztségviselője az elnök.

Az elnök

• irányítja, szervezi és vezeti az Egyesületet és az Elnökség tevékenységét.
• általánosan és önállóan képviseli az Egyesületet.
• dönt a szimpatizáns tag felvételéről
• gyakorolja az aláírói és utalványozási jogkört.
• az Egyesület pénzállományait kezeli.
• gyakorolja a munkáltatói jogkört a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint az Egyesület alkalmazottai felett.
• kapcsolatot tart más szervekkel.
• gyakorolja a döntési jogkört mindazon ügyekben, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés, az Elnökség, illetőleg az Egyesület esetleges egyéb szervének hatáskörébe.
• ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a jogszabály és az Alapszabály, illetőleg a Közgyűlés vagy az Elnökség a hatáskörébe utal.
• az Egyesület más tisztségviselőit is meghatalmazhatja meghatározott ügyekben történő eljárásra.

 

Az egyesület alelnöke:

az alelnök
név: Deres Anita
születési név: Deres Anita
születési hely és idő: Miskolc, 1981.04.29.
anyja neve: Schmidt Ildikó
lakóhelye: 1161 Budapest, Mária utca 77.

Az Egyesület alelnöke:

• Segíti az Elnököt munkájában.
• Az Elnököt akadályoztatása esetén, ennek időtartamára helyettesíti.
• Általánosan és önállóan képviseli az Egyesületet.
• Gyakorolja az aláírói és utalványozási jogkört.
• Az Egyesület pénzállományait kezeli.

 

Az egyesület titkára:

név: Tatár Boldizsár
születési név: Tatár Boldizsár
születési hely és idő: Budapest, 1982. 02. 04.
anyja neve: Nagy Ágnes Zsuzsanna
lakóhelye: 1115 Budapest, Bartók Béla út 92-94. A. lph. 6. em. 40.

Az Egyesület titkára:

• a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak megfelelően folyamatosan intézi az Egyesület ügyeit.
• Gondoskodik az Elnökség üléseinek összehívásáról és előkészítéséről.
• Segíti az elnök és az alelnök munkáját

17. Az elnökség hatáskörébe tartozik:

1. az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
2. a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
3. az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
4. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
5. a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
6. az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
7. részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
8. a tagság nyilvántartása;
9. az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
10. az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
11. az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
12. a tag felvételéről való döntés.
13. döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

18. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

19. Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

20. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

21. Igazolható módon történő közlés

21.1. Az írásbeli nyilatkozat postai úton történő elküldése esetén igazolható módon történő közlésnek mi-nősül a küldemény ajánlottan vagy tértivevénnyel történő továbbítása. Ha az írásbeli jognyilatkozatot postán küldik el, azt az ellenkező bizonyításáig a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetén a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.

21.2. Az írásbeli nyilatkozat elektronikus levélben (e-mailben) történő elküldése esetén a nyilatkozat kézbesí-tettnek minősül a megküldést követő 3. munkanapon.

21.3. Az írásbeli nyilatkozatnak az érintett által vagy képviselője által történő személyes átvétele esetén igazolható módon történő közlésnek minősül, ha az érintett személy vagy képviselője a jognyilatkozat másodpéldányán aláírásával és az átvétel időpontjának megjelölésével elismeri az átvétel tényét.

XI.
Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Kelt: Budapest, 2025. 10. 11.

Gárdonyi Zsolt
elnök

---

1 A jelen alapszabály teljes egészében felváltja az Egyesület 2009. 04. 27. napján kelt alapszabályát, ezért a változások külön nem kerülnek feltüntetésre.