in English

Vízitúra, kenutúra, evezés a Dunán, Budapesten át - a folyó jellege, tanácsok vízitúrázók részére

vízitúrázz Budapesten
vízitúrázás Budapest
vízitúra Pest
vízitúra Budapest
lánchíd kenutúra
kenuzás Budapesten át
kenutúra Budapest
kenutúra a Dunán
evezzvelem Budapest
Duna Budapest vízitúra
budapesti vízitúra
Budapest kenutúra

Általános jellege: folyami. A Duna Budapestnél nemzetközi vízi út, ennek megfelelő hajóforgalommal: motorcsónakok, kirándulóhajók, szárnyashajók, a BKK utasszállítói, uszályok, szállodahajók, sorolhatnánk. A meder kavicsos, de mivel tilos kikötni, ennek kevés jelentősége. Tempója 4-8 km/h vízállástól függően, szélessége 250-400 méter. Ritkán melegszik 21-22 fok fölé.

Budapesti Duna vízitúráink itt

Mit érdemes tudni a Dunáról, ha vízitúrázni szeretnék?
Az egyik tényező a vízállás. A Duna budapesti szakasza alacsony vízállásnál bátran evezhető, kellő gyakorlattal (ld. eggyel lejjebb) nem istenkísértés. Ilyenkor a hídpillérek mögötti örvények (limányok) nem jelentősek, a Duna sebessége jóval kisebb, kezelhetőbb, barátságos. Ahogy nő a vízszint, úgy gyorsul a folyó. Közepes feletti vízállásnál a hídlábak mögötti örvények erőre kapnak, nagy víznél 50-100-200 méter hosszan elnyúlnak a pillér után.
A másik a szél. A széles Dunán a szél meglepően nagy hullámokat kelt – persze a partról nem tűnnek nagynak, de egy billegős kajakban, kenuban, benn a közepén, nagyon is. Ha szemből fúj, sodrásnak fölfelé, akkor különösen zavaró. A hátulról jövő hullámokat a rutinos kenutúrázók könnyebben “meglovagolják”. A szél, hullámok miatt ajánljuk, hogy a szigeteknél mindig a kisebbek ágon menj, mert ott a szélnek kevesebb tere van hullámokat kelteni.
A harmadik a hajóforgalom, ami enyhén megnőtt a BKK menetrend szerinti járatai miatt. Tudnod kell, hogy kinek van elsőbbsége. Elütni senki sem akar majd, viszont kérdés, hogy lát-e. A hajók legzavaróbb tulajdonsága a hullámkeltés, ami - különösen Budapest belső részén, a Margit híd és a Petőfi híd között – a forgalomnak köszönhetően minden irányból jön. Összevissza hullámzik, így nem tudsz ráfordulással alkalmazkodni.
Negyedik a pillérek, kikötők, állóhajók. Ezeket messziről el kell kerülni, sikerülni fog.
A hajózási útvonal a zöld és piros bóják közötti folyórész, melyet különösös odafigyeléssel keresztezz. A part a legtöbb helyen óriási kövekkel van megerősítve, máshol a jól ismert lépcsősor szegélyezi.

Mindez elég rémisztő. De mi lehet nagyobb vonzerő, mintsem egy világváros központján átevezni saját erőből? Megcsodálni a Dunáról a Parlamentet, Budai várat, Gellérthegyet és főleg a gyönyörű hidakat? Fenséges, szemet gyönyörködtető. Ha teheted, egyszer kenuzz végig Budapesten, sosem látott szemszögből ismerheted meg a várost.

Kinek ajánljuk a kenutúrázást a Duna budapesti szakaszán?
A fentiek tükrében csak olyan csapatnak, ahol minden kenuban valódi rutinnal bíró kormányos van, és a többiek is minimum sportosak, kenuztak már. Persze ez ritka, de hajónként 1-2 kezdőnél többet bevállalni nagy felelőtlenség. Túravezető nélkül ne, hacsaknem vérprofik , és csak 1-2-3 kenuval/vízi egységgel vagytok. Ja, és döntően legalább 16 év felett. Csapatépíteni ideális!

Térkép: mi a Cartografia 2001-es, A Duna (Budapest, Római-part – Dunaújváros) című vízitúra térképét használjuk, azóta már bizonyára újra megjelent.

A Duna vízjárása: két árvize van, a kora tavaszi és a kora nyári. A tavaszi a hóolvadásból, a nyári az esőkből gyűlik össze. Az utóbbi szokott magasabb lenni. A komolyabb esőzéseket is megérzi, de a felső vízgyűjtőn esettet hosszú késéssel. A távolról jövő árhullám jobban elnyúlik, mint a közelben keletkezett.

Honnan kezdjük a vízitúrát?
A Római-part és a Lágymányosi-öböl közötti Duna szakaszon, tehát a teljesen budapesti részen vízitúrázók részére állandó jelleggel kikötési tilalom van érvényben.
Mondanám, hogy logikus tehát a Rómairól indítani a vízitúrát, de ez nem feltétlenül igaz. Inkább érdemes feljebbről, akár Szentendréről, mert így van rá 10 kilométeretek, hogy “bemelegedjetek”. Hatalmas előnye még, hogy ha valaki mégsem szeretné bevállalni, akkor a Rómain “kiugorhat”. Befejezni – ha tényleg csak Budapestet akarjátok vízről megnézni – legkorábban a Kopaszi-gátnál lehet. Részletes leírás lejjebb.

Budapesti Duna vízitúráink itt

A Duna Budapestnél vízitúrázó szemmel, a Római-part és a Lágymányosi-öböl / Kopaszi-gát között

(Ez a beszámoló 2014-ben készült, ezen a szakaszon gyakoriak a változások, érdemes körülnézni.)

1655 fkm a Római-part csónakházai, sétány, étkezdék, ősfák. A Római a budapesti vízi és vízitúrás élet egykori legendás központja, csillaga még ma sem tűnt le teljesen, és reméljük nem is fog. Kikötni szinte bárhol lehet, a BKK kikötője (szállóhajó) alatt talán a legérdemesebb.

1654.5 fkm északi vasúti összekötő híd, illetve előtte az Aranyhegyi-patak benyúló kősánca. Nincs jelentős benyúlás, nagyjából 3 méter. Kb. 80 méter széles a híd pillérei közti távolság. Kétszáz méterrel lejjebb, jobb oldalon kezdődik az Óbudai-sziget. Alacsony vízállásnál kavicsos lapály van az északi csücskén.

Javasolt az Óbudai-szigetet a jobb oldali, kisebbik Duna-ágban kerülni. Kicsit hosszabb, kicsit lassúbb, viszont sokkal nyugodtabb, legfeljebb motorcsónakok tévednek erre. És a legjobb zéró hullám! Ebben az ágban két híd található (az egyik a szigetre vezet, a másik az Árpád híd), egyiknek sincs olyan pillére, ami a Dunában áll, így kerüléssel, hullámokkal sem kell bajlódni.
Ahol vége, ott már balról a Margitsziget látható.

Az Árpád-híd és a Margitsziget közötti rész teljesen nyílt, semmilyen úszó stég (kötelék) nem található a szakaszon, de annyira széles az ág, hogy semmilyen probléma nem lehet. Nincs benyúló kőrakás, szépen kikövezett part van, szükség esetén (borulás) bármikor ki lehet kötni. Az első ilyen benyúló akadály a Margitsziget, a Margit híd előtt van. Egy ilyen stég (kötelék), nevezzük így, nyúlik be, a külső széle 15 méterre van a parttól. Van egy piros bója a Margit híd jobb oldali pillérénél. Csak ennek az ágnak 3 nyílása van. A jobb oldali nyílást és a középső nyílást egyformán járhatónak tartom.

A Margit-híd és a Lánchíd közötti szakaszon vagyunk. A jobb oldalon több helyen is vannak hajókikötők, benyúló stégek, (kötelékek); van egy kőrakás, kb. 500 méterrel a Margit-híd után, ami egy picit zavaró lehet, de valójában nem akar az ember közel menni hozzá, mert akkor a stégekhez és a hajókikötőkhöz közel menne. Viszont itt a másik (bal) oldalon nincs semmi. A nagyobb hajóknak van itt a kikötője, és a Batthyány téri hajóállomás. Közeledünk a Lánchídhoz. A Lánchídnak elég széles a középső íve, középen van a hajózási útvonal, és jobb oldalon ott van egy piros bója, de attól jobbra el lehet férni, legalább 80 méter széles átjárója van. És itt már megszűnnek, a Lánchíd előtt 300 méterrel megszűnnek a stégek meg a kikötők. Utána, a Lánchíd után lesznek üres stégek, de ott nem parkol jelenleg semmilyen hajó. Hajózási jelzések nincsenek a hídon. A jobb oldalon kell maradni, van egy kis kísértés, hogy az ember középen menjen, mert akkor kevésbé érinti a limány (hídláb mögötti örvény), mert akkor jobban ki tud távolodni a bal oldalára a hídlábnak, mint a jobb oldalára, de ez megtévesztő, mert középen bármikor jöhetnek hajók, és nem szabad ezt a megoldást választani. A Lánchíd után legalább 300 méterre van az első stégek. Itt már nem olyan sűrűn, mint a Margit-híd és Lánchíd közötti szakaszon.

Megyünk tovább a Lánchídtól lefelé az Erzsébet híd felé, továbbra is a jobb oldalon. Itt is hajókikötők vannak, de ritkásabban. Talán 100 méterenként egy, összesen 4 vagy 5. Itt a Duna másik, bal partján parkolnak inkább hajók. Az Erzsébet híd egyértelmű, mert az függőhíd, nincsenek hídpillérek. Maradni kell a jobb oldalon. Jobb oldalról befolyik a szennyvízkivezető, aminek van egy kissé benyúló kőrakása, vigyázva kerüld. A Szabadság híd felé, az Erzsébet híd és a Szabadság híd közt nincsenek már jobb oldalon stégek, kötelékek. A Szabadság híd pillérje után 50 méterrel, van a Gellért téri hajóállomás. Itt már laposabb a part, és ilyen 45 fokos rézsűs. Viszont, ahogy megyünk beljebb a Petőfi híd felé, egy stég után van egy második is, ott egy fura zöld katamarán jellegű kikötő. Ez még a Petőfi híd előtt van. Utána viszont ez egy jobb kanyar, és utána parkol az A38 hajó, így itt ki kell tartani egy kicsit balra, és az ember belecsúszik a hajózási útvonalba.

Lágymányosi híd. A két híd közt megint csak ritkán és nem zavaró hatású stégek és kikötők vannak. Négy járata van a Lágymányosi hídnak. Dupla pilléres, mert a vasút is ott megy át. Tehát a hídnyílás bőven elég nagy, és szépen el lehet férni a jobb oldaliban. A világon semmi nem zavar, van vagy 100 méter széles. Utána jobbra már a vízirendőrségnek integetünk.
Elhaladsz a Kopaszi-gát mellett, majd az alsó csücske után bekanyar az öbölbe.
Van itt egy ilyen motorcsónak-kikötő szerkezet, halszálka formájú, hosszában helyezkedik el a jobb oldalán a Lágymányosi-öbölnek. Mellette pici a hely, de hát itt már állóvíz van, el lehet férni. Közvetlenül utána a bal, tehát a budai és a nem a félszigeti oldalon gyönyörű motorcsónak-leeresztő betonrámpa (un. sólya), tiszta, jó felmenetellel, itt fel kell cipelni a kenukat.

Idén még nincs vízitúránk a Duna budapesti szakaszán, kérj egyedi ajánlatot barátaid részére, osztálykirándulni, vagy csapatot építeni.

Kapcsolat


Evezz Velem Egyesület

Gárdonyi Zsolt, elnök
Székhely: 1119 Budapest, Halmi utca 6/B.
Tel.: +36 30 600 9782
E-mail:
Fax: +36 1 788 1297

On-line jelentkezés itt

Részvételi Feltételek

Alapszabály

LAPÁTRA FEL!

Vízitúra szervezés

Bemutatkozás
Túravezetők
Vízitúrák
Tudnivalók
Minőség
Mekong
Képek
Ajánlások

Vízitúrák

Vízitúra Mosoni-Duna
Vízitúra Tisza
Vízitúra Szigetköz
Kenutúra Rába
Vízitúra Csallóközi (Kis)-Duna
Vízitúra Tisza-tó
Vízitúra Velencei-tó

Vízitúra folyók

Vízitúra Szentendrei-Duna
Vízitúra Ráckevei (Soroksári)-Duna
Vízitúra Ipoly
Vízitúra Bodrog
Vízitúra Garam
Kenutúra Dunakanyar
Vízitúra Budapest Duna
Kenutúra Bodrog-ártér

Vízitúra információk

Vízitúra szállás
Vízitúra utazás
Vízitúra elemózsia
Vízitúra felszerelés
Egy átlagos vízitúra menete
Vízitúra képek
Vízitúra video
Osztálykirándulás