in English

Szabadságjogok Kínában

tibet - Monk láncban rajz

Kínában 1949 óta kommunista diktatúra áll fenn, ahol a hatalom egy szűk réteg, a Kommunista Párt Központi Politikai Bizottsága kezében van. Az élet minden területén korlátlan hatalmuk van, és ők határozzák meg, hogy mit szabad és mit nem. Az ellenállókat és a rendszer ellenségeit kíméletlenül bebörtönzik vagy kivégzik, mindezt teljes titokban. A börtönökben előfordul, hogy a tibeti férfiakat erőszakos módon fosztják meg nemzőképességüktől. Egy 2007-es törvényben még azt is megtiltották a szerzeteseknek, hogy engedély nélkül újjászülessenek (ld. Dalai Láma – A jövő).
2009-ben fontos évfordulót ünnepeltek. Azt, hogy a kínai vezetés nem csak a tibetieket, hanem saját népét is megfosztja a szabadságtól és az információktól, jól mutatja, hogy cenzúrát vezettek be a kínai hatóságok. A cenzúra a Tienanmen téri megtorlás 20. évfordulójáról szóló információkra vonatkozott, melyek az interneten és a külföldi televízió-csatornákon is elérhetetlenek voltak a hazai nézők számára (ld. Kína történelme).

Hírzárlat

A kínai internetezők nem tudtak kapcsolódni a Microsoft több szolgáltatásához, köztük a Bing keresőjére és levelezőprogramjára, a Hotmailre, valamint a kínai városi fiatalok körében is nagy népszerűségnek örvendő Twitter közösségi portálra. Ezen kívül kiiktatták a BBC kínai nyelvű adását, továbbá a CNN és a francia TV 5 Monde kínai vételét is. A Riporterek Határok Nélkül (RSF) párizsi központú nemzetközi sajtójogvédő szervezet közleményében elítélte a kínai kormány által nevezett "brutális cenzúrát." Egy másik esetben egy tibeti dokumentumfilmest zártak börtönbe azért, mert filmjében a kínai vezetés számára nem tetsző módon ábrázolta a tibetiek életét.

Más kisebbségek

Az országban nem a tibeti nép az egyedüli kisebbség. A lakosság csupán 93%-át alkotják a han kínaiak, a fennmaradó 90 millió! fő más nemzetiségű. Ők nem ritkán hasonló elnyomásnak vannak kitéve.

tibet - Monk láncban rajz

Tavaly véres összecsapások voltak az ujgurok és a kínaiak között a terület székhelyén. A kínai hadsereg - egyes jelentések szerint - 200 emberrel végzett, 1700-an megsérültek. A kommunista párt azonban azt hazudja, hogy az áldozatok kínaiak, akiket az ujgurok öltek meg. Az ügyben eddig 34 szabadságharcost ítéltek el, 9-et pedig már ki is végeztek. Kínában 90 százalékkal növelik a közbiztonságra fordítható összeget az idén Hszincsiang-Ujgur autonóm területen. A térségi kormányzat az idén 423 millió dollárt irányoz elő "a társadalmi stabilitás megőrzésére". Ez egyet jelent azzal, hogy a tartomány területén ennyivel jut több pénz ujgurok elnyomására.

Halálbüntetés

tibet - véres plecsni

Az Amnesty International nemzetközi emberjogi szervezet felmérése szerint 2009-ben a világon 710 elítéltet végeztek ki. Kína azonban nem adja ki az ilyen jellegű adatokat, de a szakemberek becslése szerint nagyjából 1000 ember vált kivégzés áldozatává. Bár ez a büntetésmód még sok nyugati országban elfogadott, az a nagy különbség a kínai hozzáállással szemben, hogy Kínában sokkal enyhébb bűnökért is halálra lehet ítélni valakit. A legrosszabb, hogy a rendszerellenes tevékenység is főbenjáró bűn, és bizonyítani sem kell. Ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag, ha valaki a hatóságoknak nem tetszik, akkor azt meg lehet vádolni ezzel, és akár jogosan ki is lehet végezni, tárgyalás nélkül.

Google

Az elmúlt időkben már többször szárnyra kapott a hír, hogy a Google is csomagol és kivonul a kínai piacról. Ennek legfőbb oka az, hogy a kínai internetezők nem használhatják korlátlanul a keresőt, csak a cenzúrázott változatát. Ez azt jelenti, hogy kínai politikai elemzők csak olyan oldalakat engednek megjeleníteni, amik Kína elképzeléseinek is megfelelnek. Ez a szabadságjogok egyértelmű megnyírbálása, melynek célja a kínai internetezőket letiltani az olyan forrásokról, melyek megkérdőjeleznék a kínai vezetők állításait az ország általános helyzetére vonatkozóan. Így csak azok a lapok jeleníthetők meg, melyek a kínai igazságot hirdetik.
2010-ben támadás érte a Google postaládáit, mely a cég szakemberei szerint annyira profi volt, hogy biztosan részt vettek benne a kínai hatóságok specialistái is. További bizonyíték, hogy a célpontok elsősorban Kína-ellenes aktivisták, újságírók és disszidensek voltak. Kínában él a világ legnagyobb internetező közössége, kb. 350 millió ember.

Kínában betiltották az Avatart, mert féltek, hogy a kínaiakat túlságosan emlékeztetné a kitelepítésekre, ami zavargásokat válthat ki. Ez sem éppen a vezetés magabiztosságát jelzi...

Félreértés azonban ne essék: a kínai emberek nem gonoszak. Ugyanolyan emberek mint mi, bár a bőrük színe, átlagos magasságuk és az alkatuk icipicit eltér a miénktől. Mivel azonban országuk vezetése diktatórikusan irányítja őket, nincsenek is tudatában, hogy a vezetés milyen erőszakos eszközökkel (ld. Tibet és Kína viszonya) tartja fenn hatalmát Tibetben. A kínaiak éppoly áldozatai saját vezetőiknek, mint az ország területén élő 90 milliós más nemzetiségű kisebbségek. Mivel őket központilag megtévesztik és félreinformálják, valóban elhiszik, hogy a tibetiek számára áldásos a kínai jelenlét. Ennek bizonyítéka számos hozzászólás az internetes fórumokon, melyek a tibeti helyzettel foglalkoznak. Rengeteg kínai huszonéves állítja, hogy Tibetben minden a tibetiek érdekét szolgálja, bár ők maguk nem jártak még soha Tibetben. A látogatást egyébként különleges engedélyhez kötik, kivéve ha valakinek letelepedési szándéka van, mert azt számos eszközzel ösztönzik.

 

Mit tehetünk még Tibetért? A tibeti ügy támogatása egyet jelent a problémák békés rendezésének támogatásával, hogy erőszakmentes világban élhessünk:

  • Tudj meg minél többet Tibetről, olvass el minden részt ezen a lapon.
  • Lássuk el pontos és elfogulatlan információval környezetünket.
  • Ha lehetőségünk van, vásároljunk kevesebb Kínában készült terméket.
  • Támogassuk anyagilag Tibet ügyét. Itt léphetsz kapcsolatba velünk.
  • Találkozzunk a 2010 szeptemberében hazánkba látogató Dalai Lámával, aki személyesen kéri a világ támogatását, és buddhista tanításokat ad.

Ismerkedj bővebben a tibeti üggyel, olvass el minden fejezetet ezen a lapon.
További könyv-, film-, és linkajánló itt.


Evezz Velem Egyesület

Gárdonyi Zsolt, elnök
Székhely: 1119 Budapest, Halmi utca 6/B.
Tel.: +36 30 600 9782
E-mail:
Fax: +36 1 788 1297

On-line jelentkezés itt

Részvételi Feltételek

Alapszabály

LAPÁTRA FEL!

Vízitúra szervezés

Bemutatkozás
Túravezetők
Vízitúrák
Tudnivalók
Minőség
Mekong
Képek
Ajánlások

Vízitúrák

Vízitúra Mosoni-Duna
Vízitúra Tisza
Vízitúra Szigetköz
Kenutúra Rába
Vízitúra Csallóközi (Kis)-Duna
Vízitúra Tisza-tó
Vízitúra Velencei-tó

Vízitúra folyók

Vízitúra Szentendrei-Duna
Vízitúra Ráckevei (Soroksári)-Duna
Vízitúra Ipoly
Vízitúra Bodrog
Vízitúra Garam
Kenutúra Dunakanyar
Vízitúra Budapest Duna
Kenutúra Bodrog-ártér

Vízitúra információk

Vízitúra szállás
Vízitúra utazás
Vízitúra elemózsia
Vízitúra felszerelés
Egy átlagos vízitúra menete
Vízitúra képek
Vízitúra video
Osztálykirándulás